Nemzetközi Kosárlabda Játékszabályok 2017
A főbb változások összefoglalója


Az alábbiakban egy összefoglalót közlünk a lényegesebb változásokról. A szabályváltozások hivatalosan 2017. október 1-jétől érvényesek, azonban már célszerű alkalmazni a felkészülési tornákon is.

Lépéshiba

  • Amikor a játékosok egyszerű ziccerdobást végeznek, vagy különösen leforgásos ziccerdobás közben gyakran előfordul, hogy amikor felveszik a labdát, az egyik láb még éppen talajon van, majd ezután lépik ki a 2 lépést és engedik el a labdát. A mozgás teljesen normális kosárlabda mozdulat, lassítás nélkül nehezen is érzékelhető, hogy a láb még érinti a talajt, mielőtt a kétlépéses ziccert kilépi a játékos, azonban a jelenlegi szabályok szerint ez lépéshiba.

    Az amerikai játékszabályokban ráadásul ez a mozgás engedélyezett is, így a FIBA is alkalmazkodik e szabályváltoztatással, amikor az alábbiak szerint módosítja a lépésszabályt:

    Amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek. Az első lépés során letett láb lesz a támaszláb..

    A következő 3 videón bemutatott esetek a szabályváltozást követően szabályosnak számítanak.

  • A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították.

    Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt.
    A mostanáig érvényes szabályok szerint addig kellett ilyenkor a labdának a játékos kezét elhagynia, mielőtt az 1. lépés során letett láb felemelkedett a talajról.

    Az alábbi videón a labdaátvétel és a labdavezetés kezdése eddig nem volt szabályos, mostantól viszont szabályos.
  • Azonban szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára. Vagyis ugyanarról a lábáról nem szökkenhet ugyanarra a lábára.  Tehát, mint az alábbi 2 videó is mutatja bal lábra felvett labda esetén bal lábra szökkenni vagy jobb lábra felvett labda esetén jobb lábra szökkenni szabálytalan. 
    Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.

    Vagyis összegezve:
    A bal-bal-jobb és jobb-jobb-bal lépéskombinációs szabálytalan, míg a bal-jobb-bal vagy a jobb-bal-jobb szabályos, valamint a páros lábbal való leérkezés is szabályos.

Sportszerűtlen hiba

  • Gyorsindítások során a csapatok gyakran éltek azzal a lehetőséggel, hogy taktikai megfontolásból a kialakuló ellentámadásokat egy személyi hiba árán megakadályozzák. Ha ezt az utolsó védő követte el oldalról vagy hátulról, akkor már a jelenlegi szabályok is sportszerűtlen hibával büntették. Azonban ha nem utolsó védő követte el, akkor annak megítélése komoly problémát okozott, mivel a játékvezetők sem tudták egységesen megítélni az eseteket. Ráadásul a különböző bajnokságokban más-más elveket alkalmaztak.

    Mivel a játék dinamikáját, látványosságát az ilyen játékmegszakítások jelentősen rontották, a FIBA elhatározta, hogy szigorítja a szabályt.

    Ezért sportszerűtlen hibának kell mostantól megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes.

    Megjegyzés: Gyorsindítás során, utolsó védőként, a védő oldalról vagy hátulról okoz érintkezést, akár labdára irányuló mozdulattal, akár vétlenül, az mérlegelés nélkül sportszerűtlen hibának ítélendő, de ez eddig is így volt és nem változott.

    Az alábbi 3 példa mutatja, hogy a védő játékos nem labdára megy, csak az ellenfél gyorsindítását akarja megállítani. Ezeket a továbbiakban sportszerűtlen hibának kell ítélni.

Az edzők kötelességei

  • Hogy ne okozzon a mérkőzés kezdésében késést a jegyzőkönyv elkészítése ezért legalább 40 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről.

Csapat fogalma

  • 7-re növelték a csapatpadon helyet foglalható csapatkísérők számát, vagyis 16 ülőhelynek kell rendelkezésre állnia. Egy csapat maximális létszáma tehát 21 fő (12 játékos, 2 edző és 7 csapatkísérő).

Játékosok öltözéke

  • A játékosok egyre több olyan kiegészítőt használtak, melyeket sokszor orvosi okokból vagy sérülés elkerülése érdekében vettek fel (mint pl. térd-, lábszár-, könyök-, orrvédő, stb,) de időnként a divat szempontjai is előkerültek. A játékosok megjelenése a pályán egyre tarkább lett, és ennek szabályozását egyszerűbbre, de egységesebbre akarták alakítani.

    Változások:
  • A felsőmeznek és a nadrágnak azonos domináns színűnek kell lennie.
  • Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie. Hosszú ujjú mez nem engedélyezett.
  • A zokninak láthatónak kell lennie.
  • A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie. Fényvisszaverő, tükröződő, csillogó anyag vagy egyéb díszítés nem engedélyezett.
  • Kompressziós kar és lábszár szorítók, fejvédő, kar-, könyök-, térd- és egyéb tapaszok, bokavédők, textil csuklószorítók használhatók, de a csapat minden játékosának minden kiegészítő felszerelése azonos színű kell, hogy legyen: vagy fekete, vagy fehér, vagy a mez domináns színével azonos.

Kizáró hiba

  • Mostantól a játékost nemcsak akkor kell kizárni a játékból, ha 2 technikai (T), vagy 2 sportszerűtlen hibát (U) vét, hanem akkor is ha 1 sportszerűtlen és 1 technikai hibát követ el.
Az összegző ismertetőt összeállította: Hartyáni Zsolt, Nemzeti oktató

A főbb változások összefoglalója
Summary of the main changes